A Régmúlt a Jelenben Hagyományőrző Közhasznú Egyesület honlapja
Szólád









































A magyarság ősiségének kutatási eredményei

Már régóta folyik a kutatása annak, hogy mi a magyarok honnan is jöttünk a Kárpát-medencébe.

Sajnos az 1867-es kiegyezés után indult finn-ugor elméletet, melyet Trefort Ágoston kultúrminiszter 1877-ben kötelezővé tett, annyira gyökeret vert, hogy mai napig érezzük hatását. Azok a tudósok, kutatók akik nem akarták a Habsburg érdekeket kiszolgálni, nem kaptak életteret.

Ma már azonban egyre többen belátják, hogy ez az elképzelés tarthatatlan. És az eredmények minden irányból jönnek. Ezekből kívánok átadni egy csokorral minden hallgatónak.

Génkutatás

Matsumoto Hideo japán génkutató felfedezte a gének szerepét a népek őstörténetében és megtalálta a japánok génjét, amit kimutatott több eurázsiai népben és a magyarban is.
A Sciense 2000 nov.-i számában 17 élenjáró genetikus az USA-tól Ukrajnáig közzétette az európai génkutatás eddigi eredményét. Eszerint a legrégibb európai gén 40-35.000 éves. Legnagyobb előfordulása 60%-a a Kárpát-medencében van, a nyugat-európai mintában elenyésző.

A princetoni egyetem génkutatóinak összefoglaló munkájában szintén érdekes dolgokkal találkozunk. És most pillantsunk bele együtt, hogy mely népek is állnak hozzánk legközelebb a gének alapján és melyek a távoliak.

A kisebb számok a legközelebb álló népeket jelenti, míg a nagyobbak a messzebb állókat:

- lengyelek 7,
- svájciak 14,
- skótok 26,
- németek 8,
- hollandok 15,
- spanyolok 27,
- osztrákok 9,
- angolok 16,
- finnek 29,
- oroszok 9,
- belgák 17,
- baszkok 30,
- olaszok 11,
- dánok 17,
- svédek 31,
- portugálok 11,
- norvégok 18,
- írek 35,
- franciák 12,
- csehek 22
- lappok 52.

A vércsoportelemzés is hasonló eredményeket hozott mint a fenti kimutatás.
Ami pedig a vércsoportokat illeti, Nagy Ákos (Adelaide) kimutatta, hogy a magyarokra a B és AB vércsoport a jellemző, ami jellemző Eurázsia népeire, de nem Európa mai lakóira.

Most már nyugodtan állíthatjuk, a pannon-turán származást, de azt is,hogy nem csak az ősnyelv , hanem az ősgének mai tulajdonosai vagyunk. Igazi árják és rajtunk keresztül árja Európa népeinek nagy része.

Meg kell említeni Horváth István nevét is aki a Széchenyi Könyvtár igazgatója volt.
Ő maga beszélt ógörögül, latinul, németül és még több nyelven is.

Mit is mondott 1825-ben? A magyarság eredetét a görög nyelvű Bibliából, görög és latin ókori történészek eredeti szövegeiből vezette le. Rámutatott a szkíták, pártusok, magyarok és a többi rokon népek kapcsolatára. Rájön, hogy a Jeruzsálem név ősi formája Sólyomvára, hogy maga a Salamon is sólymot jelent.
Az Ibériai félszigeten magyar nyelvű mórók hozták létre a magas szintü kultúrát és tegyük hozzá, velük együtt , mint mindenütt, ahol magyari népek előfordulnak, ott voltak a zsidók. Leírja, hogy tengeren és szárazföldön egyaránt kemény kereskedelmet folytattak és magyar nyelven beszéltek. Egyiptomot is a magyarok egyesítették. Itt most lehetetlen felsorolni mi mindenről írt.
Akkoriban kigúnyolták kinevették. De lám 150 évvel halála után a Szovjetúnióban megjelenő Világtörténelem tíz nagy kötetének lapjain az ő megállapításai kaptak megerősítést.

Egy kis antropológiával folytatnám.

Egyes nyugati történészek szerint nem Európából származunk. Egy német embertankutató Kollmann megállapítása, hogy az európai embertípus öt különböző fajtából tevődik össze. A magyar népben mind az ötöt megtaláljuk. Ezek azonban két ősi fajra vezethetők vissza. Hazánk területén – ezt a képet kapjuk: 1. keskeny arc, rövid vagy kerek fej, 2. széles arc, rövid vagy gömbölyü fej, 3. széles arc, közepes fej. Mi magyarok a két ősi rövid, vagy kerek fejű variánsából származunk, melyek közös ősre vezethetők vissza Ezekből alakult ki az öt faji ág, melyek az alábbiak:

1. A kaukázusi vagy turáni, melyet úgy ismerünk mint az alföldi magyar faj.

2. A dinári vagy dél-magyarországi rassz, amely ikerváltozata az alföldinek.

3. A kelet-balti vagy balti-magyar faj mely a Fekete tenger és Káspi-tó térségében alakult ki.

4. Az alpi (alpesi fajta)

5. A taurid vagy a hettita magyar

Magyarországon a rövid- és nagyon rövidfejűség mutatja a magasabb százalékot majdnem 90%-ot. Francia, orosz és más nemzetiségü antropológusok világosan bebizonyították hogy a finnek a hosszúfejüektől valók. A finnugor elmélet hívei miért akarják a magyarságot a hosszúfejű fajtól származtatni?

Mivel az embertan megállapítása szerint, nincs végleges fajkeveredés, ez azt jelenti, hogy ha két rassz összeházasodik, kezdetben ott találjuk a két faj keveredett változatát, de idővel az egyik dominánssá válik.

Nyelvészetű

Úgy érzékeltem, hogy a magyarság ősiségének kutatása a nyelvészettel indult. Sok kitűnő hazánk fia bizonyította többszörösen is a magyar nyelv ősiségét és eredetét.
Sajnos az 1848-as szabadságharc leverése után a Magyar Tudományos Akadémia élére külföldi magyarul sem tudó emberek kerültek.
Így történhetett meg hogy az MTA a mai napig nem revidiálta a finnugor eredetet.
Itt az ideje hogy megismertessük az eredményeket - a szláv, román, német és más nemzetiségű kutatókkal - amelyek bebizonyították a magyar nyelv és nép Kárpát-medencei eredetét. Végre illenék tudomásul venni, hogy a hódító törpe kisebbség nem tudja a nyelvét és kultúráját ráerőltetni a hódoltakra, amint ezt a török az osztrák és az orosz hódoltságunk mutatta.
Nehézséget okozott az is hogy népünknek különféle neveket adtak a különféle források. Itt csak egyet jegyeznék meg, hogy a török „üngürüsz” jelent magyart, avart,hunt. szkítát. Az üngürüszi ősgeszta is igazolja, hogy ez a nép háromszor is járt a Kárpát-medencében, s legelőször mikor még írás sem volt.
Más források szerint a proszkíták vagy ősszkíták Kr.e. 1200-1000 körül jöttek a Kárpát-medencébe. Először az Erdélyi-medencében telepedtek meg. Már Kr.e. 515-ben az Alföldön találjuk őket. (Ártánd, Tápiószentmárton, Zöldhalompuszta).
Ezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a Kárpát-medence ugyanolyan olvasztó tégelye volt a népeknek mint napjaink Amerikája. Ez azért is érvényes, mert hiszen éltek és élnek itt szkíták, illírek, kelták, szarmaták, hunok, gepidák, avarok, magyarok, besenyők, jászok, kunok, székelyek,stb.
Külön meg kell emkítenünk Marió Alinei olasz tudóst aki az Atlasz linguanom elnöke.
Határozottan állítja hogy a székely-magyar rovásírás és az etruszk rovásírás megegyezik. Finn-ugor alapon az etruszk nyelv is finn-ugor lenne? De nem.
Az etruszkok a Kárpát-medencében éltek, és innen mentek tovább Olaszországba. Már Kr.e. 3000 évvel itt éltek. A professzor kimondta, hogy csak magyarokat találtak itt, sem orosz, szlovák, stb népeket.
Egy magyar professzornő (nevét nem közölték) azt mondta hogy a szlávok és magyarok együtt voltak itten, amiről tudjuk, nem állt fennt. Kérdésem. miért nem találtunk akkor itt szláv sírokat egyáltalán. Mert tömegestől itt éltek?
Még egy érdekesség. A csángókról azt mondják, a nevük abból ered hogy elcsángáltak. Ez egy lealázó tévedés. A kínai kapcsolatokig kell visszamenni, hogy helyesen értelmezzük. A csángó alak a falulakót, a földművest jelentette.

Régészet

Az újabb kutatások azt igazolják hogy őseinknek rokoni kapcsolatai voltak Kínával, Mongóliával, Türkmenisztánnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Arméniával vagyis az örményekkel, stb. Nehéz lenne mind felsorolni, ezért az egyik legutolsó eredményt emelném ki. Obrusánszky Borbála történész látogatást tett a Kínában feltárt hun városban Tongwanchengben. Ezt magyarul Fehérvárnak hívták, s kb. 30-40 ezren lakták. Ezt a nézetet a kínai tudósok is osztják. De járt Ő (O.B.)Tibetben is. Ott Jincsuanban a mai napig látható egy hun pagoda, ami kb. tízemeletes. Egy másik helységben Huhanje hun uralkodó és felesége tiszteletére emelt lovasszobor ami látható éspedig jó állapotban. Ott Tibetben a turulszobor nem ritka, mivel ezt a madarat szent állatként tisztelik ma is. A lovat valamennyi hun utódnép mélyen tiszteli. A kínaiak először csak vásárolták a hunoktól, s csak később kezdték tenyészteni. Aki többet szeretne tudni a régészeti forrásokról, javasolnám dr. Bakay Kornéltól az „Őstörténetünk régészeti forrásai.” c. könyvet.

Motívumvilág

Aki ismeri Huszka M. „Magyar Ornamentika” c. könyvét észrevette biztosan hogy sok a hasonlatosság a magyar és egyébb nemzetek motívumai között. Mindez nem véletlen. Pl: kelta, kínai azaz a távolkelettől – nyugatig.
Mégis melyek a legismertebb motívumok: a rózsa, a tulipán, a búzavirág, szekfű, levélvirágok, akantuszlevelek, rózsalevelek, összekötőként a virágszárak, majoránna, fenyőág s mindezeknek sok-sokféle változata. De vannak minták az állatvilágból is. Ilyenek pl: pávatollak, madarak, szarvas, kígyó, nyúl, kos. Lehetségesek természetesen ezek kombinációi, stilizált formái vagy éppen bonyolult variációk.
De ide tartoznak a művészeti „ Mándi „ díszjelek és az öthangú dallam és szerkezetei is.

Zene

A magyar pentatlonnak is vannak nyomai a világban. Az egyik Kína északi részén ahol még az emberek kinézete sem kínai, hanem magyaros. De találkozhatunk Skóciában is, sőt Japánban is a pentatlon az ősi zene alapja.

Tamana tan

Ezt 1969-ben indította egy Amerikában élő magyar orvos, dr. Vámos-Tóth Bátor. De miről is szól ez.
A helységek, folyók, tavak, hegyek, családnevek, melyek a Kárpát-medencében ma is léteznek megtalálhatók a világ legeldugottabb részein is.
A „Tamana” tan nem nyelvészet, hanem nevészet.
Pl: Kiss, Nagy családnevekkel találkozhatunk Afrika kellős közepén is. Vagy vegyük a Siót. Indiában, Dél-Amerikában, Ausztráliában. Az Árpád név Kréta szigetén egy falvat takar. Észak-Amerikában magam is talákoztam Buda nevű helységgel. De léteznek magyar nevek Indonéziában, Borneó szigetén, stb. A gyüjtés eredményeként ma már öt földrészen 184 országában már több mint 7000 3-4-5 elemből + szerkezetet ismerünk. Ennek kb.fele földrajzi, fele családi név. Svédországban Falun egy helység neve és a svédek szerint svédül nem jelent semmit, de magyarul igen.
Néhány gyakrabban előforduló név pl: Aszó, Buda, Csaba, Duna, Garam, Gyula, Hun, Jó, Kán, Karikó, Kend, Keszi, Léva, Mátra,-Mura, Onja, Páva, Rima, Száva, Tisza, Úr, Varga, Vári, Zalán.
A tárgyilagosság megköveteli hogy leírjuk, tízezer éven túl a mai szavak, nevek jelentéstani vizsgálata meddő vállalkozás. Viszont a nevek szerkezeti felépítése nem!!
A Párisi Sorbonne egyetem nyelvészei számítógéppel megvizsgálták a világ összes holt és élő nyelvét, hogy hány ős-etimont tartalmaznak.
Az angol 4, a latin 5, a héber 5, az indiai 9, a tibeti és szanszkrít 12, az ős-török 26, a magyar nyelv pedig 68 % ős-etimont tartalmaz.
Mindez azt üzeni nekünk, hogy létezni kellett valamikor egy a világot átfogó, egységes Egyetemi világmüveltségnek, melynek ráadásul a mai Magyar műveltség, alakszerkezeti tanúival élenjáró hordozója!

Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a magyarság ősidők óta él már a Kárpát-medencében, bármilyen területet nézünk.

Összeállította: Szemenyei Gábor

2008. október 13.




www.regmultajelenben.shp.hu

Honlapkészítés